12, Ön, mint vállalatvezetõ, fontosnak tartja a környezettudatos magatartást. Mit tehet azért, hogy az önök által használt csomagolóanyagok kisebb terhet jelentsenek a természet számára. Ismertesse akörnyezetvédelmi termékdíj jelentõségét
Kommunális hulladék fogalma, összetétele, mennyiségének változása
Mûanyag csomagolószerekbõl adódó környezetszennyezés
Környezetszennyezés csökkentésének lehetõségei
Csomagolóanyagok jelölése
Környezetvédelmi termékdíj, hatálya, jelentõsége
1,Kommunális hulladék fogalma, összetétele, mennyiségének változása
A települési hulladékok összetétele és mennyisége jelentős mértékben függ az életszínvonaltól, az életmódtól és ezen belül a fogyasztási szokásoktól. Ezt befolyásolja: az igények túlzott növekedése, a fejlődés és az életszínvonal, a jólét fogalmának téves értelmezése.
A települési hulladékok csoportosítása:
települési szilárd hulladékok,
(Települési szilárd hulladékok mindazok a – különböző méretű és összetételű – szerves és szervetlen anyagok (ill. ezek keverékei), amelyek a települések lakóépületeiben (lakóházi szemét), közintézményeiben (intézményi szemét), közforgalmi és zöldterületeken (utcai, piaci stb. szemét, kerti hulladék) keletkeznek.Ezeken felül az egyes gazdasági vállalkozásoknál keletkező, a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, veszélyesnek nem minősülő hulladékok is ide tartoznak. )
települési folyékony hulladékok,
( az a hulladékká vált folyadék, amelyet nem vezetnek el és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül."E fogalomba tehát beleértendő minden olyan hulladék, amely technológiai folyamatokból származik vagy a fogyasztás során a lakosság vagy az intézmények olyan körénél keletkezik, ahol a csatornázás nem történt még meg, illetőleg nem kötöttek rá ilyen hálózatra.)
inert hulladékok,
( az a hulladék, amely nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson. Jellemzője, hogy vízben nem oldódik, nem ég illetve más fizikai vagy kémiai módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, vagy nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be, további csurgaléka és szennyezőanyag tartalma, illetve a csurgalék ökotoxikus hatása jelentéktelen, így nem veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín alatti vizeket." )
biohulladékok.
2, Mûanyag csomagolószerekbõl adódó környezetszennyezés
Szénhidrát alapú műanyagok
algináthártyák - alginsavból, a pektinsav izomerjéből készül, élelmiszerek burkolócsomagolására használják
amilózhártyák - nagy amilóztartalmú keményítőből állítják elő, főként élelmiszerek burkolócsomagolására használják
Cellulóz alapú műanyagok
regenerált cellulóz vagy viszkózfólia ("celofán") - jó technológiai és funkcionális tulajdonságú, elsősorban élelmiszerek csomagolására használják. Jelentősége az utóbbi időben nagymértékben csökkent, helyettesítését biaxiálisan orientált polipropilén fóliával (BIAFOL, újabban RADIL márkanéven) oldották meg.
cellulózacetát - a viszkózfóliához hasonló, jelentősége kicsi, kartondobozok bevonására használják.
Szintetikus műanyagok
polietilén - kissűrűségű PE - elágazó szénlánc, ezért szerkezete laza, a termék lágy. Fóliákat, tasakokat, zsákokat, kis mennyisében félmerev flakonokat készítenek belőle.
polietilén - nagysűrűségű PE - láncszerkezetében kevesebb az elágazás, ezért kristályossági foka, keménysége és sűrűsége nagyobb. Flakonokat, kannákat, rekeszeket, hordókat gyártanak belőle. A polietilén tulajdonságait kémiai és mechanikai módosítással tovább lehet javítani.
polipropilén - a kőolaj krakkolásánál kinyert polietilén mellett melléktermékként jelentkező propilén polimerizációjával állítják elő. A polimerizáció során különböző szerkezeti izomerek keletkeznek (izotaktikus-, ataktikus- és szündiotaktikus). A sztereoizomerek tulajdonságai eltérők. A polipropilénből fóliát és más csomagolószereket gyártanak. Kétirányban nyújtással, azaz biorientálással tulajdonságai javíthatók (pl. BOPP fólia), más műanyagokkal is kombinálható.
Különleges műanyagok
polisztirol - vinilbenzol polimerizációjával állítják elő. A csomagolástechnikában főként habfólia, lemezek és habok formájában használják.
Poliamid - olyan heteroláncú polimerek, amelyek a főláncban -CO-NH-kötést tartalmaznak. Amino- és karboxilcsoportokat tartalmazó szénhidrogének víz kilépése mellett végbemenő ún. kondenzációs reakciójánál keletkeznek. A poliamidokat az angolszász irodalom nylonoknak nevezi. Önállóan kevésbé, inkább társított fóliákkal együtt alkalmazzák. Ezek közül legfontosabb a PA-PE, koextrúzióval gyártott két-vagy többrétegű kombináció. Élelmiszerek csomagolására elterjedten használatos.
poliészterek - olyan heteroláncú anyagok, amelyek a főláncban észtercsoportot tartalmaznak. Csomagolás szempontjából legfontosabbak az ún. lineáris poliészterek, amelynek jellegzetes képviselője a polietilén-tereftalát.
poliuretánok - a hetero polimerláncban uretán kötést tartalmaznak. Legnagyobb felhasználási területük a rugalmas és a merev habok alkalmazása.
polivinilalkohol - ún. szekunder polimer, polivinilacetátból állítják elő. Higroszkópos, és vízben jól oldódik.
polietilén-vinilalkohol - kopolimer, amely a polivinilalkohol és a polietilén kedvező tulajdonságait egyesíti.
lebomlási idejükkel "még" nem igazán vagyunk tisztában, lerakókban (levegőtől, fénytől elzárt közegben) évszázadokig állhatnak változatlanul,
nagy térfogatuk miatt sok helyet foglalnak a szemétlerakókon "Tapossa laposra!"
gyártási folyamatuk során számos mérgező anyag, melléktermék keletkezik (pl. peroxidok, felületaktív anyagok, oldószerek, fémkatalizátorok, stabilizátorok, habosító anyagok, festékek),
a természetbe kikerülve számos állat életét veszélyezteti,
külön problémát jelentenek a műanyagból (PVC) készült gyermekjátékok, mivel az azokkal játszó gyermek szervezetébe is bekerülhetnek a műanyag előállítása során használt adalékanyagok,
a műanyag élelmiszercsomagolásokból főleg zsíros ételekbe átkerülhetnek adalékanyagok (az oldódást hő vagy savas közeg elősegítheti),
bizonyos fajtáiból égetve rákkeltő, légutakat és idegrendszert, belső szerveket károsító anyagok keletkeznek, s ezek az élőlényekben akár örökletes elváltozásokat is okozhatnak (ezért műanyagot sose égessünk!).
3,Környezetszennyezés csökkentésének lehetõségei
a keletkező műanyag mennyiségének, térfogatának csökkentése
a műanyag hulladék újrahasznosítása
biológiailag bontható műanyagok elterjesztése.
5, Csomagolóanyagok jelölése
vonalkód
lehetővé teszik a termékek egyértelmű azonosítást,
segítségükkel a logisztikai műveletek során biztosítható a termékek mozgását követő információáramlás,
alkalmazzák: logisztikai folyamatok során, az egészségügyben, banki szolgáltatásoknál, a gazdaság egyre több területén
a környezetvédelemmel összefüggő jelölések
környezetkímélő csomagolás,
der grüne Punkt, Zöld Pont az Európai Unió országaiban használt nemzetközi jelzés,
műanyag anyagjelölések,
fogyasztói csomagolás egyéb környezetvédelmi jelölései
környezetbarát termék
csak hazai termékeken szerepelhet,
a stilizált cédrusfát ábrázol,
„Környezetbarát termék” jelkép csak környezetkímélő csomagolásokon és a Környezetbarát Termék Közhasznú Társasággal kötött védjegyhasználati szerződés alapján tüntethető fel,
műanyag anyagjelölések
műanyagok egységes anyagjelölési rendszere,az alkalmazott műanyagok sokfélesége és nehéz megkülönböztethetősége indokolja,
az újrahasznosító vállalatok ezek segítségével könnyítik meg a szelektív begyűjtést,
műanyag palackok, merevfalú edények, tubusok, flakonok, tálcák fenékrészén, a hajlékonyfalú csomagolószereken, tasakokon, zacskókon szerepeltetik őket.
1 – poliészter; 2 – nagysűrűségű polietilén; 3 – PVC; 4 – kissűrűségű polietilén; 5 – polipropilén; 6 – polisztirol; 7 – egyéb műanyag és kombinált anyagok,
A környezetvédelmi termékdíj fogalma
„a környezetet vagy annak valamely elemét a termék előállítása, forgalmazása, felhasználása során vagy azt követően közvetlenül, illetve közvetve veszélyeztető vagy terhelő termék belföldön előállított vagy a Közösségen belüli beszerzésként behozott, vagy importként behozott mennyisége alapján megállapított díj, amelyet a termék és a hulladékká vált termék által okozott környezeti veszélyeztetések vagy károk megelőzésére, csökkentésére, rendezésére, valamint a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás ösztönzésére, a környezetszennyezés megelőzésére vagy csökkentésére irányuló tevékenység támogatására a kincstár részére kell befizetni"
A termékdíj egy olyan közgazdasági szabályozó, amely a jogszabályban meghatározott termékekre kerül rá pluszteherként, a kötelezett fizeti meg és értékesítéskor (általában valamilyen módon) beépíti a termék árába.
A környezetvédelmi termékdíj célja
Az 1995-ben bevezetett környezetvédelmi termékdíjas szabályozásnak a termékdíj- köteles termékek vonatkozásában az alábbi környezetvédelmi szempontú céljai vannak:
a környezetet vagy annak valamely elemét a termék előállítása, forgalmazása, felhasználása során vagy azt követően közvetlenül, illetve közvetve terhelő vagy veszélyeztető termék által okozott környezeti veszélyeztetések vagy károk megelőzéséhez és csökkentéséhez pénzügyi forrásokat teremtsen,
járuljon hozzá a környezetszennyezés megelőzéséhez vagy csökkentéséhez, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységek ösztönzéséhez,
elősegítse az EU-s és a hazai hulladékgazdálkodási szabályozások által meghatározott célok teljesítését.
Fontos! A termékdíj adók módjára behajtandó köztartozás.
A termékdíj-fizetéssel kapcsolatos kötelezettségeket az alábbi jogszabályok határozzák meg / elsődleges jogforrások
1995. évi LVI. törvény
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról - VÁLTOZÁS 2010. január 01-töl 2009. évi CXI. Törvény (módosította)
A termékdíj-törvény meghatározza a kötelezettek körét, a termékek körét, a fizetési feltételeket, és termékdíj mértékét, valamint annak számítási módját.
10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról - VÁLTOZÁS 2010. január 01-től 21/2009. (XII.22.) KvVM. rendelet (módosította)
53/2003. (IV.11) kormányrendelet
A környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről:- VÁLTOZÁS 2010. január 01-tő1 298/2009. (XII.21.) Korm. rendelet (módosította)
A kormányrendelet és miniszteri rendelet elsősorban a díjfizetéssel kapcsolatos eljárási és adminisztrációs teendőket határozzák meg.
73/2009/EK Tanácsi rendelet
A közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról - VÁLTOZÁS 2010. január 0l -tő1
A termékdíjas jogszabályok mindegyike 2008. január 1-jei hatálybalépéssel módosult.
Mindez jelentősen megváltoztatta a korábbi eljárási rendet: a Vám-és Pénzügyőrséget határozták meg eljáró hatóságként.
Fontos itt megemlíteni, hogy 2004. május 1. és 2005. december 31. között a nem EU-s országokból importált termékekre önbevallást kellett tenni az APEH felé, míg 2006. január 1-jétől újra a VPOP veti ki a termékdíjat, mint az uniós csatlakozást megelőzően.
A termékköröket érintő legfontosabb időrendi változása:
2003. január 01.
Csomagolóeszközök helyett a csomagolás válik termékdíjköteles termékké.
2005. január 01.
A hígítók, oldószerek és az üzemanyagok után fizetendő termékdíj megszűnik.
A csomagolás kategóriáján belül megjelenik a kereskedelmi csomagolás, mint alkategória.
Új termékkör jelenik meg: elektromos és elektronikai berendezések.
Az akkumulátorok termékkörén belül külön szerepel a rádiótelefon akkumulátor.
A hígítók és oldószerek után, valamint az üzemanyagok (melyek után eddig a jövedéki adóba beépítve kellett fizetni) után a 2005. január 1-jétől megszűnt a termékdíj-fizetési kötelezettség (de a VP ellenőrizheti pl. a hígítók és oldószerek utáni jogszabályszerű termékdíj-fizetést 5 évre visszamenőlegesen).
2006. január 01.
A légkondicionáló berendezések a hűtőberendezések kategóriájából átkerülnek az elektromos és elektronikai berendezések közé
Az elektromos és elektronikai berendezések esetében meghatározásra kerül a tömeg (200 kg) és a teljesítmény (4 kW) feletti meghatározás.
2008. január 01.
A termékdíjköteles termékek vámtarifaszám szerinti meghatározása.
A kereskedelmi csomagolás esetében a műanyag bevásárló-(reklám) táska meghatározása kiterjed az eladás helyén megtöltésre szánt műanyag zacskókra is.
A hűtőberendezések, mint önálló kategória megszűnik és átkerül az elektromos és elektronikai berendezések körébe.
A hűtőberendezések önálló kategóriája 2008. január 1-jétől megszűnt és betagozódtak az elektromos és elektronikai berendezések közé (a légkondicionáló berendezések már 2006. január 1-jétől a hűtőközegek közül átkerültek ide), míg a mobiltelefonok akkumulátorait az akkumulátorok közé sorolták be.
2009. január 01.
A kereskedelmi csomagolások köre módosul.
2008. január 1-jétől az összes termékdíj-köteles termék vámtarifaszámát hozzáigazították az EU-ban aktualizált jelzőszámokhoz, azaz innentől kezdve minden évben az aktuálisan hatályos és használatos vámtarifaszámok szerint tudja a kötelezett megállapítani, vajon a terméke díjköteles-e vagy sem.
2010. január 01
A hűtőközeg termékkategória megszűnik.
A rádiótelefon akkumulátor külön díjtétele megszűnik.
A kereskedelmi csomagolás termék kategóriáján belül megjelennek a koktélszirupok, valamint a műanyag zsák, zacskó nem kereskedelmi csomagolásnak minősül.
Gumiabroncs termékkategória bővül a légi közlekedésről szóló külön törvény szerinti légi jármű, valamint a motorral meghajtott közúti szállító- vagy vontatóeszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is; kivéve a gépi meghajtású kerekes szék.
Az elektromos és elektronikai berendezés meghatározása a következők szerint változik: legfeljebb 1.000 V váltakozó feszültségű, illetve 1.500 V egyenfeszültségű árammal működő berendezés, amelynek rendeltetésszerű működése elektromágneses mezőktől vagy villamos áramtól függ, ideértve az elektromágneses mező, illetve villamos áram előállítását, mérését, átvitelét biztosító eszközöket is, továbbá ezen berendezések, eszközök alkotórészei
Kapcsolódó — másodlagos jogforrások:
Eljárási jogszabályok:
- 2003. évi XCII. Törvény Az adózás rendjéről
- 2004. évi CXL. Törvény A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
Termékimport esetén:
2913/92/EGK Tanácsi rendelet
A Közösségi Vámkódex létrehozásáról
2454/93/EGK Bizottsági rendelet
A Közösségi Vámkódexet létrehozó 2913/92/EGK Tanácsi rendelet végrehajtásáról
- 2003. évi CXXVI. törvény
A közösségi vámjog végrehajtásáról
- 15/2004. (IV. 5.) PM rendelet
A közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól
Ágazati szabályok:
Termékpályánként szabályzók (pl.: 94/2002. (V. S.) Korm. rendelet a csomagolásról és csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól. Cskr.)
Hulladékgazdálkodási szabályok (2000. évi XLIII. törvény)
A termékdíjjal kapcsolatos jogszabályok mindegyike 2008. január 1.-jei hatálybalépéssel módosult.
Mindez jelentősen megváltoztatta a korábbi eljárási rendet. A rendelet a Vám-és Pénzügyőrséget határozza meg eljáró hatóságként, tehát a termék-díjat a vállalatok közvetlenül a Vám-és Pénzügyőrség felé jelentik be és fizetik.