14, Ön elõadást tart a levegõ és zajvédelem témakörben egy élelmiszer termeléssel, forgalmazással foglalkozó üzem dolgozóinak. Mutassa be a prezentációjának felépítését.
1, Zaj és levegõ szennyezés hatása az emberi szervezetre
Zajártalom
Az erős zaj kellemetlen érzést okoz, fárasztó, idegesítő, elvonja a figyelmet. A zaj hatására a szervezetben változások mennek végbe. Ameddig csak átmeneti a változás, addig foglalkozási ártalmat jelent, de tartósan nagy zaj hatására maradó idegrendszeri elváltozás, halláskárosodás alakulhat ki.
A magyar szabvány szerint napi 8 órás munkaidő alatt a munkahelyen tartósan legfeljebb 85 dB (AI) zaj engedhető meg. Szintén szabvány rögzíti, hogy rövid ideig (max. 30 percig) mekkora zajértéket visel el az egészséges, átlagos emberi szervezet egészségkárosító hatás nélkül. Szubjektív érzékeléssel nagyon hangos a zaj - 85 dB (AI) feletti - azokon a munkahelyeken, ahol a közvetlen beszélgetés nem hallható.
A zaj hatása a dolgozók szervezetére és teljesítményére:
Vegetatív hatások A zajnak a vegetatív idegrendszerre gyakorolt hatása kb. 60 dB (AI) értéknél kezdődik. A kiváltott reakciók közül lényeges a vérkeringés változása (a pulzusamplitúdó csökkenése), a belső és külső elválasztású mirigyek működésének megváltozása.
A hallószervre gyakorolt hatások Különböző erősségű (intenzitású), frekvenciájú és különböző ideig tartó hangok hatására a fül háromféle módon reagál:
Ha a fület tartósan, azonos erősségű hanginger éri, akkor bizonyos idő után csökken, sőt esetleg meg is szűnik az inger által kiváltott érzet, annak ellenére, hogy az inger intenzitása nem változott. (Természetesen erősebb ingerre ismét reagál a fül.) Ez az adaptáció (alkalmazkodás), amely 85 dB (AI)-nál gyengébb hangok esetén következik be.
Ha a túl folyamatos ingerlés után már más ingerre is csak csökkent mértékben reagál, ez az elfáradás. A halláskifáradás átmeneti hallásküszöb emelkedést idéz elő. A kifáradás mértéke a fárasztó hang (zaj) intenzitásától, frekvenciájától és időtartamától függ. A fárasztó hangok hatása 800 Hz felett erőteljesebb, mint a mélyebb hangok esetén. Az idősebb ember hallószerve hamarabb kifárad, mint a fiatalé.
A hosszabb ideig nagy zajban (85 dB felett) végzett munka egy idő után a hallóideg-végződést károsítja: Az előrehaladott zajártalom már nem szüntethető meg, hallókészülékkel is csak javítható, tehát teljesen nem korrigálható. Ez a maradandó halláskárosodás. A káros zajhatásra bekövetkezett halláscsökkenést zajnagyothallásnak nevezzük, megkülönböztetésül az életkorral járó, öregkori nagyothallástól. A kétféle nagyothallás abban különbözik, hogy az életkor miatt bekövetkező nagyothallás esetén az egész hallható hangtartományban egyenletesen lép fel a halláskiesés, míg zajnagyothallás esetén a 4000 Hz körüli frekvencián mutatkozik erőteljes halláscsökkenés.
Pszichikai hatások A 85 dB alatti zaj már lehet idegesítő, különösen monoton munkavégzés esetében. A 2000 Hz frekvenciaérték feletti magas hangokat kellemetlenebbnek, zavaróbbnak érezzük, mint a mély hangokat.
Az egyenletes zaj - a megengedett értéktartományon belül - kevésbé zavaró, mint a szabálytalanul váltakozó.A zaj pszichikai hatása nagymértékben függ az ember beállítottságától és a körülményektől, ahogyan a zajhatás éri. Az üzemi, munkahelyi zajhoz az ott dolgozók rövidebb-hosszabb idő alatt hozzászoknak, és ez olyan hamis érzetet kelt, mintha már nem is lenne veszélyes. A megszokás ellenére azonban a zaj kifejti káros hatását. Hat a dolgozó teljesítményére és a már említett egészségi (fizikai, idegi-pszichikai) állapot megváltozására is.
A légszennyezés hatása szervezetünkre
A légszennyezés fajtái
A levegő kétféleképpen szennyeződhet:
természetes
és mesterséges úton.
A természetes légszennyezés a vulkánokból, erdőtüzekből, kozmikus porból, tengeri sókból és más olyan forrásokból származik, melyekre az ember semmiképp sincs befolyással. Mivel a természetes légszennyezést nem tudjuk befolyásolni, és káros hatásaival kapcsolatban teljesen ellentétes elképzelések láttak már napvilágot, jelen esetben nem érdemes részletesebben beszélni róla.
A mesterséges légszennyezéssel viszont egészen más a helyzet. Az autók, kamionok, ipari kémények, bányák, erőművek, repülőgépek és hulladékégetők által kibocsátott gáz, olaj vagy éppen szén hozzátartozik a mindennapokhoz, és mennyiségük bőven meghaladta azt az értéket, melyet a természet kompenzálni képes – tehát éppen ezzel, az általunk befolyásolható tényezővel szükséges (sőt, kötelező!) foglalkozni.
A légszennyezés következményei az alábbiak lehetnek:
idült hörgőgyulladás,
allergiák kialakulása – bár a már kialakult allergiák esetében rohamot ritkán idéz elő,
nyálkahártya-károsodás,
tüdőfunkció-gyengülés,
légúti szűkület,
fulladásos roham,
fejfájás,
orr- és torokbántalmak,
szemirritáció – viszketés, pirosodás, könnyezés,
hányinger, szédülés, émelygés,
tüdőbántalmak,
meglévő légzőszervi betegségek felerősítése.
2,Munkahelyi zajcsökkentés
Zajos üzemek telepítése.
Zajos üzemet a nem zajos munkahelyektől távol kell létesíteni, a hang (zaj) terjedésének tulajdonságait figyelembe véve.
Ugyanezt a követelményt kell érvényesíteni a zajos üzem és a környezete (pl. lakókörnyezet) vonatkozásában is.
Üzemen belül a zajos technológiát, gépcsoportot lehetőleg külön épületben célszerű elhelyezni. Ha ez nem valósítható meg, akkor a zajos üzemrészt, munkahelyet úgy kell telepíteni, hogy a zajos és nem zajos munkahelyek ne kerüljenek egymás mellé, egymás alá, ill. fölé.
A legzajosabb munkahelyeket, gépeket többszintes épületben legcélszerűbb a földszinten elhelyezni, mert itt az alapozással csillapíthatók a zajok és az esetleges rezgések.
Műszaki megoldások a zajos üzemben.
A zajforrásként működő gépek, berendezések hangszigetelő anyaggal burkolhatók. Ez a megoldás azonban nagyon költséges, és nem minden gép, berendezés burkolható úgy, hogy a rendeltetésszerű használatát ne akadályoznák. Szintén műszaki megoldás - ahol a technológia megengedi -, ha a dolgozót szigetelik el a zajos munkahelyföl hangszigetelt kezelőfülkékkel
Műszaki megoldás még, ha az egyes gépekben a zajforrást jelentő szerkezeti elemeket, hajtási módokat kevésbé zajosakra cserélik.
Részben már szervezési megoldás, ha az egy helyiségbe telepített zajos gépek, berendezések nem egyidejűleg működnek. Ez a megoldás azonban függ az alkalmazott technológiától, és befolyásolja az üzemeltetés gazdaságosságát is.
A zajos munkahelyen dolgozók védelme. Ha a zaj semmiképpen nem küszöbölhető ki, ill. nem csökkenthető az elviselhető értékre, akkor a zajos munkahelyen dolgozót védeni kell. Ennek lehetőségei:
az állandó tartózkodásra kényszerülök létszámának csökkentése;
egyéni hallásvédő eszközök használata;
a munkahelyen való tartózkodási idő és pihenőidő olyan célszerű megválasztása, miáltal a több, rövidebb munkaközi szünetben a munkát végző regenerálódhat, így a zajhatás időtartama csökkenthető;
rendszeres részvétel az orvosi alkalmassági vizsgálaton. Az időszakos orvosi vizsgálat gyakoriságát a munkahely zajszintjétől függően kell meghatározni. Azokat a dolgozókat, akiket az orvosi vizsgálat zajra érzékenynek minősít, vagy akiknél halláskárosodást állapít meg, a zajos munkahelyről azonnal át kell helyezni olyan munkahelyre, ahol káros mértékű zajhatás nincs.
3,Füstköd riadó terv célja, fokozatai (1995. évi LIII. törvény )
A füstköd-riadó fokozatai:
tájékoztatási fokozat
riasztási fokozat
A füstköd-riadó
a városban legalább két folyamatosan működő automatikus mérőállomás adatai alapján
ha a vonatkozó jogszabályban meghatározott legalább egy légszennyező anyag koncentrációja az ott meghatározott tájékoztatási vagy riasztási küszöbértéket meghaladja.
4,Környezetterhelési díj célja, hatálya
5,Informatikai ismeretek alkalmazása