Borászati termékgyártás

2, Ismertesse Magyarország borvidékeit, a borrégiókat!Ismertesse a borvidékek szõlõfajtáit!

 

A borvidékek felsorolása, borrégiók.

Borvidékek hagyományai.

Az egyes borvidékek jelenlegi helyzete, kiemelkedõ borászatok.

Borvidékek szõlõfajtái, hungarikumok.

 

1, A borvidékek felsorolása, borrégiók

Borvidékek:

1. Csongrádi borvidék

2. Hajós–Bajai borvidék

3. Kunsági borvidék

4. Neszmélyi borvidék

5. Badacsonyi borvidék

6. Balatonfüred-Csopaki borvidék

7. Balatonfelvidéki borvidék

8. Etyek-Budai borvidék

9. Móri borvidék

10. Pannonhalmi borvidék

11. Nagy Somlói borvidék

12. Soproni borvidék

13. Balatonboglári borvidék

14. Pécsi borvidék

15. Szekszárdi borvidék

16. Villányi borvidék

17. Bükki borvidék

18. Egri borvidék

19. Mátrai borvidék

20. Tokaj-hegyaljai borvidék

21. Zalai borvidék

22. Tolnai borvidék

Borrégiók

Duna borrégió borvidékei

• Csongrádi borvidék

• Hajós–Bajai borvidék

• Kunsági borvidék

Pannónia borrégió

• Pécsi borvidék

• Szekszárdi borvidék

• Tolnai borvidék

• Villányi borvidék

Balaton borrégió borvidékei

• Badacsonyi borvidék

• Balatonboglári borvidék

• Balatonfelvidéki borvidék

• Balatonfüred-Csopaki borvidék

• Balatonmelléki borvidék

• Nagy Somlói borvidék

Észak-magyarországi borrégió borvidékei

• Bükki borvidék

• Egri borvidék

• Mátrai borvidék

• Tokaj-hegyaljai borvidék

Észak-dunántúli borrégió borvidékei

• Neszmélyi borvidék

• Etyek-Budai borvidék

• Móri borvidék

• Pannonhalmi borvidék

• Soproni borvidék

 

2, Borvidékek hagyományai.

 

Történelmileg

• Marcus Aurelius Probus (232 – 282) római császár rendelete után kezdődőt a szőlőtermesztés a Szerémségben, majd a Dunántúlon.

• Az első írásos emlék a szőlőről a Pannonhalmi Apátság alapító levele.

• Középkor :saját fogyasztás és helyi kereskedelem

• Törtök hodoltság alatt :

  Pannónia borrégió :fejlödött

• Észak Magyarország : 16. századtól

  • A pusztító filoxéra 1874-1914,( Kunsági borvidék nem károsodott.

• Kutató intézet megjelenése

• 1900 világ szőlőfajták megjelenése

• II.világháború : nagy üzemek

• Rendszer váltás után : üzemek mérete változik

• Unió jelentős szerkezet átalakítás

Hagyományok

• Nem csak megélhetés,hanem kultúra,népmüvészet...stb

• Hegyvidéki területek :Villány,Eger,Tokaj

• Elfelejtett borvidékek : Budafok,Miskolc

• Borünnepek (Szent Orbán nap) ,Szüreti Fesztiválok,...stb

3, Az egyes borvidékek jelenlegi helyzete, kiemelkedõ borászatok.

 

3.1 Kiemelkedõ borászatok

• Csongrádi borvidék

  • Borászatok:Szent Gellért Borház , Farkas Testvérek Pincészete , Polgár Mihály Pince

• Hajós–Bajai borvidék

  • Borászatok: Anna Borház , Koch Borászat , Varga Mihály Borpincéje

• Kunsági borvidék

  • Borászatok:Frittmann Borászat , Gál Szőlőbirtok és Pincészet ,Túri Pince

• Neszmélyi borvidék

  • Borászatok: Hilltop Neszmély Borászat ,Szöllősi Pincészet ,Gondűző Pincészet

• Badacsonyi borvidék

  • Borászatok: Csanádi Pincészet Szőlészeti és Borászat , Első Magyar Borház - Szeremley Birtok ,Istvándi Családi Pince , Szent Antal Pince , Varga Pincészet ,

• Balatonfüred-Csopaki borvidék

  • Borászatok: Dobosi Pincészet , Figula Pincészet , Jásdi Pince , Pántlika Pincészet ,

• Balatonfelvidéki borvidék

  • Borászatok:Lesence Borászat , Tomajvin Pince

• Etyek-Budai borvidék

  • Borászatok:György-Villa Pincészet , Nyakas Pince , Törley Pezsgőpincészet ,

• Móri borvidék

  • Borászatok:Csetvei Pince , Miklós Csabi Pincéje , Varga és Fia Pincészet

• Pannonhalmi borvidék

  • Borászatok:Hadarics Sándor pincéje , Pannon-Borház - Vaszary Pincészet , Pannonhalmi Apátsági Pincészet

• Nagy Somlói borvidék

  • Borászatok: Csordás – Fodor Borház , Oszvald Pincészet , Tornai Pincészet ,

• Soproni borvidék

  • Borászatok:Fényes pince , Hermann pince , Luka pincészet

• Balatonboglári borvidék

  • Borászatok: Balatonboglári Borgazdaság , Bujdosó Pincészet , Garamvári Szőlőbirtok , Katona Borház , Rád - Ikon Borászat , Szent Anna Borház

• Pécsi borvidék

  • Borászatok: Ebner Pince , Hetényi János Pincészete , Pécsi Püspöki Pince ,

• Szekszárdi borvidék

  • Borászatok:Bodri Pincészet , Dúzsi Tamás , Heimann Családi Birtok , Németh János Pincészet

• Villányi borvidék

  • Borászatok: Bock Pince Panzió Étterem , Gere Attila pincészete , Gere Tamás és Zsolt pincészete , Tiffán Ede és Zsolt pincészete

• Bükki borvidék

  • Borászatok: Gál Pince , Nagy Család Pincéje , Papp Pince

• Egri borvidék

  • Borászatok: Demeter Pincészet , Egervin , Egri Korona Borház , Gál Lajos Pincészete

• Mátrai borvidék

  • Borászatok: Bárdos és Fia Pincészet , Borpalota Borászat és Szőlőbirtok , Hadobás Pince , Losonci Pincészet

• Tokaj-hegyaljai borvidék

  • Borászatok:Disznókő Szőlőbírtok és Pincészet , Dobogó Pincészet , Monyók Pincészet , Royal Tokaji Borászat , Tokaj Kereskedőház ,

• Zalai borvidék

  • Borászatok: Bussay Pince , Sebestyén Pince , Vig pince

• Tolnai borvidék

  • Borászatok: Both Pincészet , Mayer pincészet , Tolna Borház , Tűzkő Birtok

3.2. Az egyes borvidékek jelenlegi helyzete

• Csongrádi borvidék :

  A borvidék összes területe – 14275 ha

  Hegyközségi nyilvántartás szerint – 1770 ha

  A borvidékbe tartozó települések száma - 16

  • Földrajzi elhelyezkedés

    A Csongrád(i) oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borok termelésére lehatárolt terület Magyarország déli részén, a Tisza folyó két partján mintegy 100 km-es hosszban helyezkedik el. Nyugatról és északról Duna-Tisza Közi Homokhátság, keletről a Maros-Körös köze, délről az országhatár határolja. A termőhely környezeti jellemzőit alapvetően a sík, alföldi jelleg, és a térséget átszelő folyók, a Tisza, a Körös, és a Maros, illetve ezek mellékfolyói határozzák meg. A tengerszintfeletti magasság 120 m alatti, a területek többségén alig haladja meg a 100 m-t.

  • Klíma

    A termőhely klimatikus viszonyait a Magyarországon uralkodó kontinentális éghajlat határozza meg. Egyes években mediterrán hatások tapasztalhatók. A napfényes órák átlaga 2.200, itt a legmagasabb Magyarországon. A csapadék átlagos évi mennyisége 450-500 mm, de a területet átszelő folyók (Tisza, és a Tisza holtágai, a Körös és a Maros) kedvezően hatnak a talaj vízellátottságára és optimális páraviszonyokat teremtenek a szőlő fejlődéséhez és éréséhez.

  • Talaj

    A Csongrád(i) borok termőhelyeinek főként az öntés talajon található lepelhomoktalajok a jellemzők. Kisebb részben barna erdőtalajok, csernozjom, réti talajok is fellehetők. A homoktalajok sajátossága, hogy gyorsan melegednek, világos színük miatt a napsugárzást jobban visszaverik, ami elősegíti a szőlő érését is, valamint kvarctartalmuk miatt immunisak a filoxéra szempontjából.

• Hajós–Bajai borvidék

  A borvidék összes területe – 14873 ha

  Hegyközségi nyilvántartás szerint – 1681 ha

  A borvidékbe tartozó települések száma - 12

  • Földrajzi elhelyezkedés

    A Hajós-Baja oltalom alatt álló eredetmegjelölés területe Magyarország déli részén, a Telecskai dombok északi nyúlványain helyezkedik el. Nyugatról a Duna folyó, északról és keletről a Duna-Tisza-Közi Homokhátság, délről az országhatár határolja. A termőtáj kialakításában a Duna folyó meghatározó szerepet játszott. A folyó szabályozását követően alakult ki a folyó jelenlegi medre. A termőhely környezeti jellemzőit alapvetően a változatos domborzati viszonyok határozzák meg. A tengerszint feletti magasság a területek többségén 150 m. A domborzat jellemzően észak-nyugat, dél- kelet irányú váltakozó domb-völgy vonulatokkal jellemezhető, ami kedvező fekvéseket biztosít a szőlő ültetvények számára. A szintkülönbségek a 10-20 métert is meghaladhatják. A területek lejtése 2-10 %.

  • Klíma

    A termőhely klimatikus viszonyait a Magyarországon uralkodó kontinentális éghajlat határozza meg. Erre leginkább a forró nyarak és a hideg telek jellemzők. Mind az éghajlati viszonyok, és a viszonylag kis tengerszint feletti magasság miatt gyakorik a tavaszi és az őszi fagyok is. Az átlaghőmérséklet 11-12 ºC körüli. A napfényes órák átlaga 2000 óra felett van évente. A csapadék átlagos évi mennyisége 450-500 mm, ami kielégíti a szőlő igényeit, de éves eloszlása nem egyenletes.

  • Talaj

    A Hajós-Baja oltalom alatt álló eredetmegjelölés termőhelyeinek a főként a lösz alapon található meszes lepelhomoktalajok a jellemzők (humuszos és futó homok), valamint a kisebb részben barna erdőtalajok, csernozjom, réti és öntéstalajok is fellelhetőek.

• Kunsági borvidék

  A borvidék összes területe – 104962 ha

  Hegyközségi nyilvántartás szerint – 29544 ha

  A borvidékbe tartozó települések száma – 97

  • Földrajzi elhelyezkedés

    A termelésére lehatárolt terület Magyarország középső részén helyezkedik el. Legnagyobb része a Magyar Alföld Duna és Tisza folyók által határolt területén, a Duna-Tisza közén valamint a Tiszazugban terül el. Észak-nyugatról a Csepel-sziget, Északról a Gödöllői-dombság egyes termőhelyei kapcsolódnak hozzá. A termőhely környezeti jellemzőit alapvetően az alföldi jelleg határozza meg. A tengerszint feletti magasság 150 m alatti. A domborzat síkvidéki jellegű, a szintkülönbségek a 10-20 métert nem haladják meg.

  • Klíma

    A termőhely klimatikus viszonyait a Magyarországon alapvetően uralkodó kontinentális éghajlat határozza meg. Erre leginkább a forró nyarak és a hideg telek jellemzők. Az átlaghőmérséklet 10-11 °C. A vegetációs időszakban gyakoriak - július, augusztus hónapban - a hőségnapok. A napfényes órák átlaga 2.000 óra felett van évente. A csapadék átlagos évi mennyisége 450-500 mm, ami alapvetően kielégíti a szőlő igényeit, de éves eloszlása nem egyenletes.

  • Talaj

    A Kunság termőhelyein zömmel mésztartalmú homoktalajok találhatók (humuszos és futóhomok), valamint kisebb részben barna erdőtalajok, csernozjom, réti és öntéstalajok. A homoktalaj sajátossága, hogy gyorsan melegszik, világos színe a napsugárzást jobban visszaveri, ami segíti a szőlő érését is, valamint 75 %-ot meghaladó kvarctartalma következtében immunis a filoxéra szempontjából. Ugyanakkor tápanyag-szolgáltató és víztartó képessége, ásványianyag-tartalma kisebb.

• Neszmélyi borvidék

  A borvidék összes területe – 7407 ha

  Hegyközségi nyilvántartás szerint – 1485 ha

  A borvidékbe tartozó települések száma – 23

  • Földrajzi elhelyezkedés

    A szőlőterületek jelentős része a Gerecse nyugati részén található. Északról a Duna, nyugatról a Kisalföld határolja. Napjainkban két jól elkülöníthető körzetben folyik a termelés, az Ászári (8 település) és a Neszmélyi (15 település) körzetben. 1. - Ászári körzet - Bársonyos, Császár, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Nagyigmánd, Vérteskethely 2. - Neszmélyi körzet - Baj, Bajót, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Esztergom, Kesztölc, Kocs, Lábatlan, Mocsa, Neszmély, Nyergesújfalu, Süttő, Szomód, Tata, Vértesszőlős településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

  • Klíma

    A Duna mikroklímát hozott létre az északi irányú, enyhe lejtőkön. A folyó felszínéről visszaverődő napsugarak – kiváltképpen a délutáni órákban – kedveznek a szőlőtermelésnek. A dombvidéki jelleg, a mérsékelten nedves-hűvös, a magyarországi átlaghoz képest valamivel kevésbé napsütéses időjárás, - amit előnyösen módosít a dunai mikroklíma hatása - kedvez az illatokban és zamatanyagban gazdag borok előállításának.A borvidék éghajlata és időjárási viszonyai kiegyenlítettek. Napsütéses órák száma 1950-2000 óra, csapadék mennyisége 550-650 mm.

  • Talaj

    Talaja a síkvidéki ászári körzetben főként márga alapon barna erdőtalaj, a hegyvidéki neszmélyi körzetben lösz, mészkő, dolomit és homokkő. A löszön kiváló minőségű bor terem. Az ökológiai viszonyok alapján a borvidék szőlőterületei a döntő többségben az I. kataszteri osztályba tartoznak. A legmagasabb értékszámú területe Dunaszentmiklóson található (366).

• Badacsonyi borvidék

  A borvidék összes területe – 4263 ha

  Hegyközségi nyilvántartás szerint – 1790 ha

  A borvidékbe tartozó települések száma – 16

  • Földrajzi elhelyezkedés

    Veszprém megyében, a Balaton északi partján elterülő Badacsonyi borvidék Balatonszepezdnél kezdődik és egészen Szigligetig tart. A borvidék szőlőterülete a Balaton partján húzódó hegyek (Badacsony, a Csobánc, a Szent György-hegy, Ábrahámhegy, Őrsi-hegy és a szigligeti hegyek), azaz a Tapolcai-medence sajátos formájú tanúhegyeinek lejtőin helyezkedik el. E hegyek jelentik a borvidék talajtani összetételének közös pontját: a borvidék meghatározó alapkőzete a bazalt, melyre az évezredek folyamán a Pannon tenger finom szemcseméretű rétegei rakódtak rá, melyek a homok és agyag frakcióba sorolhatók. E képződményen alakult ki a Badacsonyi szőlőültetvények barna erdőtalajai.

  • Klíma

    A borvidék szőlőhegyeit északról a Bakony hegység vonulatai határolják, míg délről Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton határolja. E kettős földrajzi sajátosságnak köszönhetően a borvidék kontinentális klímájának szubmediterrán jelleget kölcsönöz, azaz az országra jellemző kontinentális klímánál kiegyenlítettebb időjárás jellemző, a szélsőséges időjárási körülmények nem jellemzőek a borvidékre. Az átlagos csapadékmennyiség 640 mm, az évi átlagos középhőmérséklet 11,2 °C és a napsütötte órák átlagos értéke 1934 óra/év. A Balaton és az északi hegyek nyújtotta klimatikus hatások következtében a havi átlaghőmérséklet a legmelegebb hónapokban sem emelkedik sok év átlagában 25 fok fölé. A Balaton víztömegének hőmérséklet kiegyenlítő hatása, a „tanú hegyek” bazaltsapkájának pótlólagos hőtárolása, a napsugarakat a hegyoldalra visszasugárzó víztükör, az országos szinten egyik legintenzívebb besugárzást eredményezik. A szőlőhegyek bazaltsapkái és a Balaton közelsége együttesen garantálják a legkedvezőtlenebb évjáratokban is a páratlanul magas mustfokot, a borok testes és tüzes jellegét, valamint íz- és zamatgazdagságát.

  • Talaj

    A talajokra jellemző bazalthatás is alapvető szerepet játszik a borminőség kialakulásában. A bázikus jellegű, tehát könnyen málló vulkanikus kőzetből, a bazaltból felszabaduló K, Mg, Ca, és főleg a mikroelemek is hozzájárulnak a sajátos borminőség kialakulásához. Az ilyen talajokon képződött borok minerális jellegűek és az ásványi anyagok magas koncentrációja a borok sós ízérzetében köszön vissza, ami a Badacsonyi borok különleges ismertetőjelét jelenti. A homokos, agyagos altalajnak köszönhetően a Badacsonyi borok savai lekerekedettek, simák, elegánsak. A Magyarországon magasnak számító minimum 4 000 tő/ha telepítési sűrűséggel az egy tőre jutó tőketerhelés a szőlő növény kiegyensúlyozott, stressz hatásoktól mentes növekedését teszi lehetővé. A meleg nyári és a mediterrán anticiklon biztosította hosszú, napsütötte őszi nappalok után a Bakonyi szeleknek köszönhető hűvös esték alatt a szőlő növény gyorsan a fotoszintézis sötét szakaszába lép. Ezzel a páratlan természeti adottsággal a szőlő nagy mennyiségben tud szénhidrátokat felhalmozni. A Balaton víztükréről visszaverődő fénysugarak a zsendülést követő fotoszintézist segítik elő. E két természeti hatás, valamint a Badacsonyi termelők által szelektált, helyi jelentőségű, alacsony tőkeformákon nevelt, közepes és késői érésű szőlőfajtákat a szokásosnál később, magasabb cukorfokkal tudják szüretelni. E két természeti faktor és az itt élő termelők több évszázados, apáról-fiúra szálló tapasztalata együttesen jelenti annak a zálogát, hogy az egészséges, érett szőlőfürtökből a Badacsonyra jellemző magas minőségű, testes és tüzes borok készülhetnek.

• Balatonfüred-Csopaki borvidék

  A borvidék összes területe – 6445 ha

  Hegyközségi nyilvántartás szerint – 2143 ha

  A borvidékbe tartozó települések száma – 24

  • Földrajzi elhelyezkedés

    A Balaton tó északi partjának keleti medencéjében, Balatonfőkajártól Zánkáig terjedő partszakasz első és második hegyvonulata alkotja a Balatonfüred-Csopak lehatárolt termőterületet. A partközeli zónáját vékony, alacsony fekvésű parti lapály képviseli, itt azonban szőlőtermesztés nem folyik. A szőlőtermesztés szempontjából fontos területeket lankás hegylábfelszín és mérsékelten meredek hegységperemi formák alkotják.

  • Klíma

    Balatonfüred-Csopak klímáját a Bakony-hegység völgyeiből lezúduló hideg levegő és a medence déli oldalán elnyúló Balaton határozza meg. A borvidék szőlőhegyei hatalmas erdőrengeteg környezetébe ágyazottak. Ezért a nyári napok Balaton tó felől feláramló párás melegét estétől - a Balaton felé lengedező éjszakai szellő hatására - hűvös erdei levegő váltja fel a szőlősorok között. Balatonfüred-Csopakon a napsütötte órák száma átlagosan 1950-2000 óra, az évi középhőmérséklet: 11-12 °C. Az átlagos éves csapadékmennyiség 650-700 mm, melyből a tenyészidőszak alatt átlagosan 350 mm hullik a borvidéken. A borvidék klímája szempontjából meghatározó, hogy az utolsó tavaszi fagynap április 5-ére tehető, ami kiemelkedően korai értéknek számít.

  • Talaj

    A szőlőtermő dűlők alapkőzeteinek rétegsorát a Középhegységi-típusú felső perm – alsó triász kőzetek alkotják, negyedidőszaki törmeléktakaróval. A körzet talajai nem túl változékonyak, agyagbemosódásos erdőtalajok fordulnak elő a területen. A borvidék jellegzetes és egyedülálló talajtani képződménye a vörös erdőtalaj, mely a magas vas-oxid tartalmú permi homokkő mállására vezethető vissza. A borvidéken magas Ca, Mg és K tartalom jellemző.

• Balatonfelvidéki borvidék

  A borvidék összes területe – 5344 ha

  Hegyközségi nyilvántartás szerint – 1497 ha

  A borvidékbe tartozó települések száma – 23

  • Földrajzi elhelyezkedés

    A Balaton tó északi partjának elsősorban a második hegyvonulatába tartozó területeken található a Balaton-felvidéki lehatárolt termőterület, ami Rezitől Köveskálig húzódó mintegy 50 kilométernyi partszakaszt jelenti. A szőlőtermelés a Pannon-tenger mészkő padozatán létrejött, völgyekkel szabdalt domboldalain alakult ki, esetenként 10 %-nál meredekebb lejtőkön.

  • Klíma

    Balaton-felvidék kontinentális éghajlatát jelentősen befolyásolja a Bakony-hegység völgyeiből lezúduló hideg levegő és a termőterület déli oldalán elnyúló Balaton. A borvidék szőlőhegyei hatalmas erdőrengeteg környezetébe ágyazottak, valamennyi hegytetőn erdősapkák alakultak ki, melyekben egyedi állat- és növényfauna alakult ki. A forró nyári napokon a Balaton tó felől feláramló párás, ugyanakkor az átlagosnál hűvösebb szellők temperálják a termelési körzet éghajlatát. Esténként az erdősapkákból és különösen a Bakonyból kiáramló hűvös erdei levegő hűti le a medence levegőjét. Balaton-felvidéken a napsütötte órák száma átlagosan 1950-2000 óra, az évi középhőmérséklet: 11-12 °C. Az átlagos éves csapadékmennyiség 650 mm, melyből a tenyészidőszak alatt átlagosan 420 mm hullik a borvidéken.

  • Talaj

    A Badacsonyi borvidékhez hasonló, de annál még változatosabb - dolomiton fekvő pannonagyagon, homokkőmálladékon, löszön és pleisztocén homoktakarón, cerithiumos mészkőn, triászmészkövön, márgán, pannonhomokon, agyagon, bazalttufa-keveréken kialakult rendzina, valamint agyagbemosódásos barna erdőtalajok, barnaföldek, csernozjom barna erdőtalajok, köves és földes kopárok.

• Etyek-Budai borvidék

  A borvidék összes területe – 7117 ha

  Hegyközségi nyilvántartás szerint – 1480 ha

  A borvidékbe tartozó települések száma – 20

  • Földrajzi elhelyezkedés

    A Dunántúli-középhegység északkeleti területein, a Gerecse-hegység déli részétől a Velencei- és a Budai-hegységig húzódik az Etyek-Budai lehatárolt termőterület, melyek domb- és hegyoldalain, illetve fennsíkjain történik a szőlőtermesztés. A termőterület a szőlőtermesztés északi részén, a 47.szélességi fokon helyezkedik el.

  • Klíma

    Etyek-Buda klímája – északi elhelyezkedéséből és dombvidéki jellegéből adódóan - a magyarországi átlagnál hűvösebb, hiszen az évi középhőmérséklet 9,5-10,5 °C. Az évi átlagos csapadékmennyiség 650 mm, melynek legnagyobb része a vegetációs időszak alatt hullik le. Etyek-Buda klímájának fontos közös vonása, hogy a borvidék egész területén folyamatos széljárás jellemző, az uralkodó szélirány az észak-nyugati szél, mely mindig hűvös légtömegeket szállít a borvidékre.

  • Talaj

    Talaját tekintve Etyek-Buda meghatározó talajtípusa a magas mésztartalmú barna erdőtalaj, mely többségében mészkő alapon alakult ki.

• Móri borvidék

  A borvidék összes területe – 2000 ha

  Hegyközségi nyilvántartás szerint – 730 ha

  A borvidékbe tartozó települések száma – 6

  • Földrajzi elhelyezkedés

    Fejér megyében, a Vértes és a Bakony hegység közt húzódó Móri-árok Vértes-közeli oldalán fekszik Magyarország egyik legkisebb történelmi borvidéke, a Móri Borvidék. A borvidék mikroklímájára, uralkodó szélirányára, rányomja bélyegét a Vértes és a Bakony között húzódó Móri árok, mely egy tektonikai törésvonal a Bakony és a Vértes között. Mai morfológiai jellemzőjét a felső-pliocén–negyedidőszaki felszínformálódás szabta meg kavicssapkás tanúhegyekkel, hosszanti, széles dombhátakkal, tagolt hegylábfelszínekkel, lankás hegylábakkal.

  • Klíma

    A Vértes alacsony, sasbérces-árkos szerkezetű karsztos középhegység. Döntő többségben löszön, mészkőtörmelékkel kevert löszön és oligocén homokon alakult ki az agyagbemosódásos barna erdőtalaj, illetve barnaföld. A dolomiton és mészkövön rendzinatalajok találhatók. Klímája a szőlőtermesztésnek kedvező, bár hűvösebb az átlagnál. Enyhe tél, és egész évben sok légmozgás jellemzi. A nap sugarai nyáron a szőlők nagy részét egész nap érik. Az éves középhőmérséklet 10 oC. A tájat közepes fényviszonyok és 600-650 mm lehullott csapadék jellemzi. A legtöbb eső nyáron, míg a legkevesebb februárban és márciusban esik. Az uralkodó szélirány északnyugati. Általában közepesen hűvös és viszonylag csapadékos idő a jellemző.

  • Talaj

    A Vértes alacsony, sasbérces-árkos szerkezetű karsztos középhegység. Döntő többségben löszön, mészkőtörmelékkel kevert löszön és oligocén homokon alakult ki az agyagbemosódásos barna erdőtalaj, illetve barnaföld. A dolomiton és mészkövön rendzinatalajok találhatók.

• Pannonhalmi borvidék

  A borvidék összes területe – 4000 ha

  Hegyközségi nyilvántartás szerint – 630 ha

  A borvidékbe tartozó települések száma – 16

  • Földrajzi elhelyezkedés

    Pannonhalmi-dombság Győr- Moson- Sopron megye déli részén helyezkedik el. Pannonkor végén, de inkább a felsőpliocén elején kéregmozgások indultak meg. Az egységes pannontábla észak-nyugati és dél-keleti irányú vetődési vonalak mentén összetört. Két fővölgy a Pannonhalmi- völgy és a Tényői-völgy alakult ki és kiemelkedett három vonulat a Pannonhalma, Ravazd-Csanaki és a Sokoró. A borvidék közigazgatásilag Győr-Moson-Sopron megyében található, és legmagasabb pontja is csak 317 m.

  • Klíma

    A borvidék klímájára a Bakony-vidék, részben a Győri medence és a Marcali medence agroökológiai körzete gyakorol hatást. Időjárási viszonyai kiegyenlítettek, országos viszonylatban közepes fény-, hő- és jó csapadék ellátottsága. Az évi középhőmérséklet 10°C, az évi átlagos csapadékmennyiség 550-650 mm. Napfényes órák száma meghaladja az évi 1950-et.

  • Talaj

    A Sokoró alapja mezozós vagy paleozós kristályos kőzet, illetve mészkő. Erre az alapra települtek a különféle pannon üledéksorok, amelyeknek a valódi vastagságát nagyon változó. (főleg homok, homokkő, agyag, részletesebben, kékes-szürkés színű agyag, finomabb és durvább szemcséjű pannóniai-ponttusi homok, illetve homokkő). Az üledék-felhalmozódás valószínűleg az alsó pliocénben indult meg a Pannon-tenger sekély vizű parti sávjában, főleg folyóvízi eredettel. Ezek a kőzetek figyelemmel kísérhetők a pannonhalmi Várhegy falu felőli oldalán húzódó horog mentén is, ahol helyenként több méter magas homokkő falakkal találkozhatunk.

• Nagy Somlói borvidék

  A borvidék összes területe – 600 ha

  Hegyközségi nyilvántartás szerint – 55 ha

  A borvidékbe tartozó települések száma – 10

  • Földrajzi elhelyezkedés

    A Kisalföld és a Bakony találkozásánál, a Marcal-medence keleti határán kitüremkedő vulkanikus tanúhegyek: a Somló, a Ság-hegy és a Kis-Somlyó. Az ültetvények jelentős része a 170 és 350 m tengerszint feletti magasságokban találhatók.

  • Klíma

    A borvidék klímáját a közelben húzódó domb- és hegyvonulatok, valamint a Marcal-folyó befolyásolja. Ezek együttes hatásaként a Nagy-Somló lehatárolt termőterület éghajlata kiegyenlített, szélsőségektől mentes, korai tavaszodás és inkább enyhe, mint zord tél jellemzi. A nyarak rendszerint mérsékelten melegek, a szőlő számára kedvezőtlen 25 °C feletti középhőmérsékletű napok száma rendkívül alacsony. Az ősz folyamán egy mediterrán anticiklon hatására hosszú, napfényes napokat eredményez, mely a szőlő érése szempontjából meghatározó. A Nagy-Somló klímájára különös hatást gyakorolnak a tanú hegyek bazaltsapkái, melyek felmelegedve a nyári és a kora őszi hűvös napokon kályhaként melegítik a borvidék területét. Az évi napfénytartam 1950-2000 óra között változik. A sokéves átlagban lehulló csapadék 650-700 mm. A szél jellemző iránya az északnyugati, de gyakoriak a déli, délnyugati szelek is. Mivel a terület a légmozgásoknak kitett, a páratartalom alacsony, ennél fogva a ködképződés nem túl gyakori.

  • Talaj

    A tanúhegyeket a földtörténet harmad- és negyedidőszakából származó pannon üledék (homok, kavics, agyag) borítja, ami a bazalttal és a bazalttufával, valamint mésztufával keveredve együtt alkotja a termesztési körzetek alapkőzetét. Ezen a málladékon alakult ki a borvidék jellemző talajtípusa, a jó vízháztartású barna erdőtalaj.

• Soproni borvidék

  A borvidék összes területe – 4300 ha

  Hegyközségi nyilvántartás szerint – 1800 ha

  A borvidékbe tartozó települések száma – 17

  • Földrajzi elhelyezkedés

    A Soproni- és Kőszegi-hegység kifutó lankáin találhatók a szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas területek. A Soproni borvidék kedvező fekvésének köszönhetően Magyarország egyik legrégibb történelmi hagyományokkal rendelkező bortermő vidéke. Az ültetvények 150 és 400 m magasan a tengerszint felett helyezkednek el. Valaha egy borvidéket alkotott a Ruszt környéki területekkel.

  • Klíma

    A borvidék klímájára jelentős befolyásolással bír a Fertő-tó. Kiegyenlített, nem túl hideg tél és mérsékelten meleg nyár, valamint az általában szép hosszú ősz biztosítják a jó termést. A területek általában észak- és dél-nyugatiak, kevésbé fagyzugosak. A szelek miatt a páratartalom alacsony, kivéve a Fertő-medencét, ahol az őszi reggeli párásodás aszúsodást segít elő. Évi napos órák száma 1900-2000 óra közötti. Az éves csapadék 550-650 mm.

  • Talaj

    A területek zömmel barna erodált erdőtalajok, de találhatók löszös, sőt erősen kötött agyagtalajok is. Magas a köves területek aránya, ahol pala, mészkő, kalcit illetve kvarcit található.

• Balatonboglári borvidék

  A borvidék összes területe – 10391 ha

  Hegyközségi nyilvántartás szerint – 2899 ha

  A borvidékbe tartozó települések száma – 21

  • Földrajzi elhelyezkedés

    Balatonboglár lehatárolt termőterület a Balaton Déli partján mintegy 50 km hosszúságban helyenként 20-25 km szélességbe benyúlva helyezkedik el. Dél-Nyugat irányú dombos vonulatokon helyezkednek el a szőlőültetvények, ahol a tengerszint feletti magasság 105-300 méter.

  • Klíma

    A borvidék északi határát a Balaton tó jelenti, mely jelentősen befolyásolja a borvidék klímáját: az országra jellemző kontinentális klímánál kiegyenlítettebb időjárás jellemző, a szélsőséges időjárási körülmények nem jellemzőek. A borvidék ősz eleji klímáját befolyásoló mediterrán anticiklonnak köszönhetően hosszú, napsütéses nappalok jellemzőek az ősz folyamán. Az éves átlagos csapadékmennyiség (623 mm), több mint a fele (351 mm) a vegetációs időszakban hullik le. Az átlagos nap

Oldal: Borászati termékgyártás 2.tétel
Bor- és Pezsgőgyártó Technikus tételek - © 2008 - 2024 - borasztetelek.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat